2011. március 2., szerda

Szörnyű napok...


Az utóbbi két napom elképesztően rossz volt.
Azt hiszem, bőven elég csak a mait leírnom, ennek mintájára ki lehet találni, milyen volt az előző…
Reggel felkeltem a szokásos időben, 6 órakor. Persze mire kimásztam, 6:30 volt, /:35kor meg már megy a busz. Gyorsan felöltöztem, majd lementem a busszal a pályaudvarra. Ott felszálltam a 7:10es buszra, és bejöttem fehérárra.
Van egy gyerek, aki kicsit irritál, de most jót röhögtem rajta. A kis k*rvájával utazik mindig (totál úgy néz ki a csak, és kb buta mint a föld… Bár a földet inkább ne szidjuk, nem érdemli meg.
Leült a leány, azt mellette volt hely, a másik oldali sorban. Ott egy nő ült, és a gyerek megkérdezte, hogy szabad e a hely. Erre felállt a nő, és belülre engedte.. xD Végre nem lett csupa nyál az ülés a buszon…
Beértünk időben, 7:50re kb. Bemegyünk elektronika laborra… A szekrényben kutakodott valamit a tanár, erre lapokat vett elő…
Nagyot néztünk, hogy miről van szó, mert még nem is volt vele óránk. Hát persze mint kiderül, egy zh volt… Persze el lehet képzelni, hogy mennyit tudtam, ha senki se tudta, hogy írunk…
Nagy nehezen összeszenvedtem, majd beadtam. (nem sok jó reményt fűzök hozzá)
Kb egy órán át írtuk, utána volt még egy óra. Persze szünet nélkül tartja az órát, miért is ne…
Fél órával a gyakorlat vége előtt megkérdezte, hogy a jegyzőkönyvvel hogy állunk… Mindenkiben ez lehetett az első gondoolat, ami felvillant a fejében, hogy mivel csapja agyon… JEGYZŐKÖNYV?! Nem is volt ilyenről szó, hogy csinálni kell… És akkor elkezdi, hogy írjuk meg most mind a kettőt, ilyen rendes lesz, hogy megengedi, vagy különben év végén 3000 Ft-ért pótolhatjuk darabját… Hűűű de rendi… Mondtuk neki, hogy még nem is volt vele óránk, így hogy csináljuk meg.. De ez sehogy sem fért a fejébe, szerinte már volt, így tudnunk kéne, sőt az elsőt már be is kellett volna adni. Na jól van…
Fél óra alatt gyorsan összedobtam valamit, hogy legyen boldog, persze szünetben is azzal szenvedtem. Végül ott kellett hagynom összecsapva, mert kezdődött a másik órám, ahol ismét Zh-val indítunk… Szuper, nem?!
Elkezdtük, mindenki arra számított, hogy gépen kell majd megírni, és majd beadni neki. Erre lapot vetetett elő, és arra írta, hogy írjunk magunktól programot a lapra… Mondanom sem kell, hogy-hogy sikerült.
Utána az egész óra szörnyű volt, semmi se sikerült… De szerencsére vége lett…
Utána átmentünk a könyvtárba, és akartam írni smst Nikinek, mert reggel óta még csak elolvasni se tudtam az smsét, mert annyira sűrű volt a program. Nem volt semmi szünetem, csak annyi, amennyit épp lerohantam az egyik teremből a másikba a többiekkel. (Hivatalosan kellene, de foglalkozik ezzel bárki is?!)
Órák után átmentünk a könyvtárba, erre hív a Niki…
Na mondom végre valaki, akinek panaszkodhatok kicsit, mert eddig szörnyű napom volt, erre még tőle is csak csesztetést kaptam, hogy nem foglalkozok vele, meg nem hívom fel, meg nem írok neki smst… De nem értem miért nem lehet megérteni, hogy nem volt időm, mert folyamatosan vagy zh-t vagy azt a nyomoronc órai anyagot kellett gépelni…
Akkor mikor hívtam volna, vagy írtam volna smst?
Zh írás közben? És mégis mit írtam volna? Hogy a diódák által felvett feszültség értéke 0.6 V…?
Most is méréstechnikára készülök, de nagyon elegem van… Nem fogom fel már miről van szó, de nem is nagyon érdekel már az egész…
Ennek részleteit nem írom le, mert ismét órákat regélhetnék. Ha annak sem sikerül a beugrója… És pótmérést kell csinálnom…
Felkötöm magam… Na pás!
És még nincs vége...

1 megjegyzés: